79.           Facebook

Magányos, mohó szemmel lesem a szót,

fák koronája, kopott kémények,

királyi trón, csillanó vizek felett

holló csőrében érkezőket.

De karcolnak, orvul húsba rágnak.

Prédára lesve kínálnak édesgyökeret,

susogó lombot, hercig kiskutyákat menedéknek.

Hírfolyamon úszva, profilom bőrébe belebújva,

átváltozó bűvészként a cilinderből hopp,

előrántanak nyulat

s én főzhetem paprikásnak

vagy lenyelhetem egészben

így is, úgy is megfekszi  gyomromat,

agyamra rátelepszik, hangulatomra.

S pörgethetem vissza a reggelt,

vagy megcsíphetem magam,

esetleg olvashatom jobbról balra a szavakat,

hogy értelmük legyen végre.