51.      Álom

       Semmiben lépkedek vagy várok

       szürke tájon felhők alatt vagy felett

       vonalak síkok nélkül 

       csak a szürke határolja be

       ami a lábam alatt fejem felett

       a távolban mozdulatlan

       de nem élettelen

       földig érő kámzsák bár föld nincsen

       mély csuklyákkal

       magas és alacsony párban

       távolabb csoportok sejlenek fel

       közömbös szürke mind

       nem érdeklem őket gondolom

       míg a magas kámzsában Apámat

       hajlott hátáról széles válláról 

       fel nem ismerem

       hozzám lép kitárt karokkal 

       ölel

       míg mellemre simul a kámzsa üresen.