74. Szerepek
Éppen mikor botlottunk össze
ő anyát keresett
menekülve futott karjaimba
mikor apát én
öleltem férjet
és csak válogattam
ő jóbarátnak
vele a lelkizések
adtam szerepet útitársnak
ő zsöllyetárs volt
vele az ágyban…
mert többet nem reméltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése