69.        Hála

Pillantásom adtam  

míg mások elkerültek 

ott voltam veled

míg dörgött villámlott

feletted

mikor kísértet-járta éjszakán

hívott a tajtékos mély

megtartottalak

majd láttam felfényleni mosolyod

kínzott arcodon

pilláid tövében a könnycsepp

jutalom.

soha ne légy hálás nekem

a hála megkeseredik a szájban

átmegy az utca túloldalára

ha találkozik veled

kupec kínálja vásárban jótetteit

s besöpri hála kincseit

te add tovább annak

akit elkerülnek

aki felett villámlik

és hívja a tajtékos mély

add tovább azt

amiből neked sincs elég.